Az elhízás hatása a műtéti eredményre a Pancreaticoduodenectomy Insight Medical Publishing után

Roger Noun1, Edward Riachy 1, Claude Ghorra 2, Thierry Yazbeck 1, Cyril Tohme 1, Bassam Abboud 1, Samah Naderi 2, Viviane Chalhoub 3, Eliane Ayoub 3, Patricia Yazbeck 3

A Hôtel-Dieu de France Kórház 1 emésztõsebészeti, 2 kórtani és 3 aneszteziológiai osztálya. Bejrút, Libanon

* Levelező szerző: Roger Noun
Emésztési Sebészeti Osztály
Hotel-Dieu de France Kórház
Bd Alfred Naccache Achrafieh
BP 166830, Bejrút, Libanon
Telefon: +961-3.333.447
Fax: +961-1.615.295
Email: [e-mail védett]

Megkapta 2008. február 16 - Elfogadott 2008. április 10

Absztrakt

Kulcsszavak

Elhízottság; Hasnyálmirigy-sipoly; Pancreaticoduodenectomia

Rövidítések

Bevezetés

Az elhízást, amelynek incidenciája járványos ütemben növekszik a lakosság körében, hasi műtéten átesett betegek műtéti kimenetelének kockázati tényezőnek tekintették [1, 2, 3]. A zsigereken belül és kívül a túlzott zsírszövet jelenléte gyakran megnöveli az operációs időket és a vérveszteséget, miközben rontja a műtéti minőséget. Emellett sok szerző következetesen nagyobb szivárgás és posztoperatív szövődmények kockázatáról számolt be az elhízott populációban, mint a sovány alanyokhoz [2, 3, 4, 5]. A legutóbbi jelentések azonban úgy tűnik, hogy vitatják ezt a régóta fennálló véleményt [6, 7].

A pancreaticoduodenectomia (PD) még mindig komplex, magas kockázatú műtéti eljárás. Noha operatív mortalitása mára 5% alá csökken a nagy volumenű intézményekben, morbiditási aránya változatlan marad, 23 és 40% fölött mozog [8, 9]. Ennek a megbetegedésnek a legfőbb okát a hasnyálmirigy anastomosisának megzavarása, az azt követő hasnyálmirigy-sipoly, vérmérgezés és vérzés jellemzi [10, 11]. A PD utáni hasnyálmirigy-fistula jelentős kockázati tényezője a hasnyálmirigy-maradvány állapota. Igazolták, hogy a lágy hasnyálmirigy-maradvány, duktális dilatáció nélkül, nagy szivárgás kockázatával jár [12, 13].

A PD elvégzése elhízott betegekben nagyobb kihívást jelent és veszélyes. Az elhízás jelenléte rontja a sebészeti beavatkozást a hasnyálmirigy belsejében és azon kívüli masszív zsírlerakódás következtében.

Jelen tanulmány célja az elhízott és nem elhízott betegeknél a PD eredményeinek összehasonlítása, valamint az elhízásnak az eljárás technikai szempontjaira és posztoperatív kimenetelére gyakorolt specifikus hatásainak vizsgálata.

BETEGEK ÉS MÓDSZEREK

1999 és 2006 között a Hôtel-Dieu de France emésztőrendszerének osztályán 116 egymást követõ, hasnyálmirigy-nyombél reszekcióban szenvedõ beteg közül 92-et vontak be ebbe a vizsgálatba. A teljes hasnyálmirigy-eltávolításon átesett és a krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban PD-n átesett betegeket kizárták. Minden eljárást a vezető szerző (RN) hajtott végre. A prospektív módon karbantartott adatbázis visszamenőleges felülvizsgálatát végezték el. A vizsgált populációt két csoportra osztották („elhízottak” és „nem elhízottak”) a 30 kg/m2 vagy annál nagyobb testtömeg-index (BMI) érték jelenléte vagy hiánya alapján.

A hagyományos PD-t minden betegnél elvégezték [14]. Hasnyálmirigy-hasnyálmirigy-hasnyálmirigyet vagy hasnyálmirigy-gasztrosztómiát végeztünk egy oldalon Prolene® 5/0 alkalmazásával, vagy hasnyálmirigy-csonkra vágott felülettel (csonk anasztomózis) kis csatornában (3 mm-nél kisebb), vagy a hasnyálmirigy-ductalis fal anastomosisában). tágult csatornával rendelkező betegeknél. A hasnyálmirigy-csatorna stentet és a fibrin ragasztót nem használták. Hepaticojejunal anastomosis-t végeztünk stentelés nélkül, majd standard end-to-side gastrojejunostomiát. Valamennyi betegnél szilikongumi zárt szívófolyadékot helyeztünk el a hasnyálmirigy anastomosis elé és mögé, és a hasat folyamatos varratokkal zártuk le. Vagotómiát, tubus gastrostomiát vagy tápláló jejunostomiát egyetlen betegnél sem végeztek. A betegek többsége eritromicin-laktobionátot kapott a késleltetett gyomorürülés megelőzésére és az oktreotid-profilaxist hasnyálmirigy-fistula megelőzésére.

A műtét után a betegeket az intenzív osztályon ellenőrizték, és az intenzív belátása szerint visszatették az osztályokra. Ha hasnyálmirigy-sipoly gyanúja merül fel, a hasi elvezető folyadékokat sztentelték az amiláz- és a lipázszintre. Rutinális hasi CT-vizsgálatot végeztek a 7. napon, vagy minden olyan betegen, akinek gyanúja van fertőzött gyűjteményről. Az összes folyadékgyűjtést perkután eresztették le amiláz adagolással és bakteriológiai tenyészetekkel.

A fő értékelt végpontok a kórházi mortalitás és morbiditás arányai, az intraoperatív adatok, az incidencia, a posztoperatív szövődmények jellege és száma, valamint a kórházi tartózkodás hossza voltak. A hasnyálmirigy-sipoly minden olyan mérhető vízelvezetést (operatívan elhelyezett lefolyóból vagy egy később elhelyezett perkután lefolyásból) definiált, amelynek amiláztartalma meghaladja a referencia szérum amilázszint felső határának háromszorosát, és amely speciális kezelést igényel (B. és C fokú Nemzetközi vizsgálati csoport hasnyálmirigy-sipolyról [15]). Az elhízott csoport hasnyálmirigy-nyakának műtéti mintáit tovább tanulmányozták az intrapankreatin zsír mennyiségére vonatkozóan, és 4-fokú hasnyálmirigy-zsírskálán osztályozták hiányzattól masszívig: 0 hiányzott, 1 normál, 2 magas, 3 -tömeges.

ETIKA

A tanulmányt a libanoni Bejrút Hôtel-Dieu de France Kórház Etikai és Kutatási Bizottsága hagyta jóvá. Minden betegtől szóbeli tájékozott beleegyezést kaptak, és a vizsgálati protokoll megfelel a Helsinki Nyilatkozat etikai irányelveinek.

STATISZTIKA

Az összes adatot és statisztikai eljárást az SPSS 14.0 for Windows statisztikai csomag (SPSS Inc., Chicago, IL, USA) segítségével hajtottuk végre. Az eredményeket átlag ± SD és tartomány vagy adott esetben frekvenciákként jelentjük. A statisztikai elemzést Fisher pontos és lineáris-lineáris asszociációs tesztjeivel végeztük kvalitatív változókra, az ANOVA-t az átlagok összehasonlítására és a Spearman-rangot a korrelációk tesztelésére. A 0,05-nél kisebb kétfarkú P-értékeket szignifikánsnak tekintettük.

EREDMÉNYEK

A népesség jellemzői

A vizsgált populációban 92 beteg vett részt, átlagéletkoruk 62,9 ± 12,5 év (tartomány: 23-82 év). 57 (62,0%) férfi és 35 (38,0%) nő volt. Negyvenhét (51%) beteget soroltak az Amerikai Aneszteziológiai Társaság (ASA) I. pontszámába. Az elhízott csoportba 19 (20,7%), a nem elhízott csoportba 73 (79,3%) beteget soroltak be. A BMI 31,8 ± 2,2 kg/m2 (tartomány: 30-38 kg/m2) volt vs. 24,2 ± 2,6 kg/m2 (tartomány: 17-28 kg/m2) az elhízott és a nem elhízott csoportokban (P